"Isten nem véletlenül Atya/Apa" A probléma,hogy nem tudjuk nem kivetíteni az Atyára az atya képünket. mert az atyánk nagyon sokszor megvonta a szeretetét tőlünk,sőt,aki peches volt,azt jól el is verte. Tehát az atya képünk a rossztól kezdődik és a nagyon- nagyon rosszig tart. (az 1% kivételt most nem számoltam bele,ok?) Tehát hozzuk magunkkal a gyermekkorunkból az atya képet,ami köszönő viszonyban sincs az Atya képével.

Mért gondolom ezt? Figyelj: vannak alkoholista atyák/apák,munkamániás atyák,türelmetlen atyák,uralkodó atyák,igénytelen atyák,stb. Én személy szerint legtöbbször Istent írok,a kedvetekért néha Atyát,Urat,de mikor beszélek Istent mondok és még véletlenül sem Atyát. Ezt az fogja megérteni,aki már elért bizonyos fokú önismeretet és emberismeretet.

FONTOS!! Szerintem is:"Az Atya maga a szeretet."

De a szó és a jelentése tudat alatt,nagyon más.