Kapni is jó (legyenszépnapod.blog)
" Adni jobb, mint kapni ...Ám, ahhoz, hogy az egyensúlyt fenntartsuk, kapni is kell. És kapni is jó. Nagyon jó." Örülök,hogy felismerted ezt a törvényt és nem dőltél be a szép szlogennek. Tehát ugyan olyan jó adni mint kapni. Azonban össze nem hasonlítható érzelmet vált ki belőlünk a kettő. Ezért aki épp egy sérülésben van benne vagy egy érzelmi cunamiban,az pontosan az adott pillanatban lévőt értékeli. Az emberek többsége pedig -ahogy szokták- mennek vakon a jelmondat után. Te ezt most megértetted,mert észrevetted magadon,hogy milyen jó is kapni és összehasonlítottad azzal,amikor adtál. Pár cikkedet olvastam már és nem mindenhol fedeztem fel ezt a bölcsességet,rálátást. Látom,törölted a hozzászólásaimat,de pont erre hívtam fel a figyelmedet,amit magad is néha észre veszel. Tehát nem vagy te vak mindig,vagy állandóan együgyű,csupán legtöbbször figyelmetlen és vakon követő. Mivel engem már beskatulyáztál,tőlem nem fogadsz el semmit,ez van.
"Tapasztalom, hogy komoly gondjaink vannak a befogadással. Hogy az élet maga is adna nekünk sok jót, de képtelenek vagyunk befogadni." Nahát,a végén csak pozitívat olvasok tőled ma. Bizony problémánk van a befogadással,mert tekintély elvűek vagyunk. Sőt,bizonyos stílust is megkövetel az embertől,mármint aki kínálja a tudását. Én nem én üzenetekkel szoktam írogatni,hanem picit keményebben szólok oda. Aki nem veszi észre a keménység mellett megbúvó üzenetet,annak még van mit tanulnia.(ez rám is igaz) Aztán a befogadás függ attól is,hogy mennyire hasonló a mi már elfogadott nézetünkhöz.Ha az eltérés nagy,nincs az az Isten aki segíteni tudna befogadni egy ellenkező véleményt. Jut eszembe:óvatosan írj a befogadásról akkor,mikor törlöd a véleményem. Inkább gyakorold te is,aztán írhatsz róla.
"Pedig, ha ezen nem változtatunk, egyrészt, megfosztjuk magunkat a bőségtől, másrészt aki folyton csak ad, ám sosem kap...." Ez is jó,gyakorold hát!
A csokit azért fogadtad be,mert szereted,a kihívás az,mikor azt is tudod értékelni amit nem szeretsz,jelen esetben a hozzá szólásomat. Emlékszel az első idézetre? Olvasd el újra és vedd észre a tanulságot.