Ajándék vagyunk az Isten számára! (lacusatya,blog)

"az égi áldás is bizony, nem máshonnan, mint fentről, az Atyaistentől érkezik" Nem "fentről" érkezik,csak érkezik. Nem biztos,hogy Istent fent-re helyezzük. A fent fogalom számunkra jelentéssel bír,ami nem biztos,hogy pozitív,ezért hibás Istent "fent"-re tenni.

"De vajon fel tudjuk mindezt áldásnak fogni? Tudjuk értékelni úgy, mint valami ajándékot?" Mivel már az irányt is rosszul tudjuk,hogyan lennénk képesek azt felfogni ami jön hozzánk? Ok,megértem,hogy az egyszerű népnek piszok egyszerűen kell magyarázni dolgokat,de ezzel többet veszítünk mint nyerünk.

"Arról már többször is beszéltem, hogy az életben minden, amit kapunk, kegyelem, ajándék. Mondhatjuk, hogy áldás." Nana!! Kérdezz meg egy terhes anyát,aki elveszítette a gyermekét,áldásnak éli e meg. Vagy egy szülőt,akinek a gyermeke alkoholista,áldásnak érzi e? Nincs olyan,hogy "kapunk", inkább olyan van,ami elér minket,a "kapás" nem fejezi ki jól ami elér minket. Főleg azért,mert ha jó akkor Istentől kaptuk,és ami rossz a szomszédnak,azt pedig ő kapta Istentől.

"Értékel minket az Isten, vigyáz ránk, óv minket." Valóban? Vagy csak az értékelést veszed észre? Az értékelésre vágysz és várod el Istentől,ami csúnya dolog,hisz elváráson alapul,amit természetesen észre sem veszel,illetve megmagyarázod magadnak,hogy nem az.