"Két módon teremtünk: gondolatok és szavak által." Kifelejtetted az érzelmet,és ami alatta van,a vágyat.Gondolatokhoz tartozik a meggyőződés,képzelőerő. A gondolat lehet pozitív vagy negatív,jobbára az erőssége a képzelőerőtől függ. Szavak pedig szerencsére nem a legerősebbek.
"A gondolat önmagában kevés" Ahogyan írod.
"A szónak varázsereje van: teremteni és pusztítani egyaránt lehet vele." Részben igaz,de ugye hallottál már olyan okos embert(vagy magadat) aki azt mondja magáról,hogy "de hülye vagyok" és valahogy mégsem hülyül meg. Az ellenkezője is igaz,mikor pozitív mondatokat mantrázunk eredménytelenül. Ennek az oka,hogy sem érzelem,sem elképzelés,sem vágy sem meggyőződés nincs a mondat mögött.Sajnos te is beleestél ennek a csapdájába.
"Mi a megoldás? A "nem cselekvés". Csak létezni, nem gondolni, cselekedni. Egyszerűen lenni.Lenni, bármiféle ítélkezés, magyarázat vagy rendszerbe foglalás nélkül. " Ez a realitás teljes elvesztése. Ez csupán elméletben létezik és működik.  Olyan ez,mint ha azt kívánnánk,hogy mindig jó idő legyen,süssön a nap,ne essen az eső. Elfelejtjük azt,hogy az élethez az eső is hozzá tartozik. Az élethez az ítélkezés is hozzá tartozik. Azonban nem mindegy,hogy hogyan és mennyit ítélkezel. A fejekben azért születik meg a ne ítélkezz,mert könnyebb a véglethez  menni,mint bölcsen egyensúlyban maradni. Ebbe a hibába Jézus is beleesett. Ha igazságosak szeretnénk lenni,akkor úgy fognánk fel,hogy még mindig jobb arról prédikálni,hogy ne ítélj,mint bölcsen nevelni gyermekeinket,akik tudják mikor,mennyit és kit/mit ítéljenek meg.
Lényeg,hogy nem lehet leegyszerűsíteni szavakra és gondolatokra a teremtést,mert így érthetetlen.