Az Egy, Kettő, Háromról (beszelgetesekuriellel.blog)
"Minden Fény. Olyan, hogy sötétség, nem létezik." Attól függ,mit nézünk. Istenben (azaz a teremtésében) lehet,nincs sötétség,de azon kívül a nagy semmi van,sötétségben.( Vagy Istenen kívül a semmi sem létezik,de ez már magasabb szint)
"Mi van a Gonosszal? Tényleg létezik? Mármint metafizikai értelemben, ahogyan Isten is?" Nem tudunk elszakadni a pároktól. Fény - sötétség. Isten - gonosz. Hogyan is tudnánk,hisz ebben nevelkedtünk. Azt hisszük mindennek van párja,mert azt hisszük Isten a jó. Azonban ezzel együgyűvé tesszük Istent. Isten se nem jó,se nem rossz,csak mi e kettőben vagyunk érzékelni a dolgokat.Még én is néha a ti nyelveteken írok,mert még mindig jobb az,hogy Isten emberbarát,mint az,hogy részrehajló.
"Isten és a Gonosz." Hát persze,hogy nem értitek,mert rosszul osszátok fel,rosszul érzékelitek. Isten mellett senki nem rúg labdába. Nincs olyan,hogy Istennel egyen rangú valami,azaz Isten és a ... Minden ami létezik Istenben van és nem mellette.
"Az anyag, az illúzió" Ez igaz,valójában Istenen kívül minden az.
"Térjünk vissza a Gonoszra. Létező. Érzem. Néha magamban." Az idézet utolsó szaván gondolkodj el. Vajon mért személyesíti meg az ember az Istent és az ördögöt? Nem,nem azért mert létezik és hisz benne,sokkal mélyebb okai vannak.
"Ha foglalkozol vele, erőt adsz neki" Nagyon jó! Ha csak ennyit tudsz,hihetetlen bölcs lehetsz. Ám ha mélyebben belemegyünk,nem erőt adsz neki,inkább nem balra,hanem jobbra mész.
"Egy. Mindig is az volt, van és lesz. Te hasítod ketté, létrehozva a polaritást." Mily egyszerű. Azért mert sok dolognak csak az ellenkező részét érzékeled,még létezik a kettő között rengeteg dolog. Nem szabad a világunkat csak jó és rossz dolgokra osztani. Igazra vagy hamisra. Persze sok olyan van,ami poláris. De a lényeg mindig az,milyen rendszerben gondolkodunk.
"Ha Egy Minden és Minden Egy, akkor ki vagyok én? Isten?
-Egy része." Ez akár jó is lehet. De kevés magyarázatot adtál ,pedig ez nagyon fontos. Úgy vagyunk az Egy része,hogy mi az Egy illúziói vagyunk. Ám ez az illúzió nem azért illúzió,mert nem létezik,hanem azért,mert egy szempillantás alatt eltűnhet minden,ami létezik. Ha részletekben nézzük,akkor nem is szabadna léteznünk,ám minden összeadódik és ezért létezünk. Más szóval:Isten egy valami,amiből keletkeznek a dolgok,tehát minden picit olyan,mint Isten. De azért mert belőle vagy,még nem vagy azonos vele.Isten és te is teremtő vagy,míg Isten a világot,te csupán múló dolgokat teremtesz.
"Te ne mindenkivel foglalkozz, csak saját magaddal. Értsd meg és lásd: a világod te teremted." Ebben a bekezdésben sok fél igazság van. " mind te teremted" Ennél azért összetettebb. Ha egy univerzumban egyedül élnél,akkor egyedül teremtenél,de léteznek mások is körülötted. Sok olyan dolog van,amiben te vagy a fő teremtő, és sokban csak mellék teremtő vagy. Hihetetlenül összetett ez.Mindenki hatással van a másikra,hol jobban,hol kevésbé. Még a jókedvemet sem én teremtem teljesen,mert sok mindentől függ,mitől lesz jó kedvem.