„Rabok legyünk vagy szabadok?” 4. (lacusatya.blog)
"most Isten trónjának jobbján ül." Ez aztán a metafora!! Természetesen,kizárólag a magunk világában tudjuk elhelyezni Istent úgy, hogy ne legyen idegen a számunkra. Számunkra egy király,egy uralkodó a trónon ül. Ugyan már nincsenek királyaink,de a múlt képe kötelez. Azonban e kép sajnos inkább eltávolít Istentől,mint közelebb visz. A Biblia és az emberek elképzelése Istenről,tele van ilyenekkel,metafora,metafora hátán. Azt hiszem a tudatlanságunkat fedjük el vele. Isten ugyanis az a személy,akinek nincs szüksége trónra,sem hatalmi jelvényekre,sem hókuszpókuszra. Isten egyszerűen: Isten. Azonban mindenkiben kialakul (mások/más hatására),valamilyen istenkép,amit aztán úgy fogadunk el,mint egy Istent. Ezeket a képeket lehetne aranyborjúnak is hívni. Jól gondolod,ugyan olyanok ezek,mint a zsidók aranyborjúja,azaz csupán a fantáziánk szüleménye. Muszáj,hogy legyen egy aranyborjú,mert istenképünk nem maradhat üresen.
"Tényleg foglyok lennénk? Vagy csak az Isten üzenni akar számunkra valamit?" Azt feltételezni Istenről,hogy egy halálos betegséggel akar üzenni nekünk eléggé abszurd. Talán hiba lenne azt gondolni Istenről,hogy élet igenlő? Ha az emberek mellett van,mért egy járvánnyal akarna üzenni? Ez tipikus komplexusos gondolkodásmód.
"Ez a vírus nem űzhető ki másképp, csak imádság és böjt által!" Háát,van az a szint,ami alá nem akarok menni.