Sajnos az emberek nagy többsége nem veszi észre a bálványát,melynek neve Isten. Istennél mi lenne nagyobb? És mi lenne kisebb? A bálvány az,mikor alkotunk egy Istent a magunk képére. A magunk képe pedig tele van lelki sérüléssel,ezt vetítjük ki Istenre,azaz a bálványra.Sajnos ez a bálvány eltakarja a valódi Istent.
Nem vagyunk tisztában a szeretettel,mert sohasem volt benne részünk és tovább adni sem tudjuk.
Istenben nem tudunk bízni,mert senki nem adott rá okot,hogy bízhassunk benne és mi sem vagyunk megbízhatóak.
Istent éretlen személyiségnek tartjuk,aki a bűnt megbosszulja,imádni kell mert elvárja tőlünk,az akaratát lesni kell,mert csak az övé a jó út.Nem hagyjuk Istent csak lenni velünk,állandóan az Ő útját kell követnünk mint egy pincsi kutya.
Azt mondjuk Isten tudja mire van szükségünk,de folyamatosan befolyásolni akarjuk és nyafogunk.stb
Sajnos nem Istenben hiszünk,hanem hiszünk egy istenben.
Szerintem se nem mernek se nem tudnak hinni az emberek Istenben. Méghozzá azért,mert bizalmuk látszat bizalom,csak szavakkal bíznak. A legnagyobb baj a tudatlanság. Vallásban,gyereknevelésben,párkapcsolatban,önmenedzselésben.