„Rita ugyanis nem egy rendőrhöz, hanem színészhez ment hozzá. Azt hiszem, ez volt az egyik oka, hogy ezek a változások lassan kezdtek eltávolítani minket egymástól.” Milyen érdekes, Isten összehozza az embereket, az emberek pedig eltávolodnak egymástól. Neked nem furcsa ez picit? (tudom, hogy nem) Nem kellene észre vennünk, hogy Isten csak a a lehetőséget adja meg, hogy össze jöjjek valakivel? Ezt azért nem vesszük észre, mert muszáj a jó dolgokat Istenre kenni, mert kire másra? Nem vagy te ateista, hogy a sors kezében higgy, igaz? Ezért hát, ami úgy ítélek meg és az istenképzetembe (és az egyházéba) belefér, azt bizony Isten csinálja. Azt igen, de az eltávolodást nem, hisz a rossz dolog, Isten ilyet nem tesz, ja, olvass Ószövetséget. Aki éber, az látja, hogy Isten mindig olyan dolgokat tesz, amiket neki tulajdonítunk. Ezen változtatni nem merünk, mert hát a dogmák, hagyomány és az egyház nagy úr. Hogyan is vennéd észre, hogy itt nem Isten ellen beszélek, hanem a istenképzeted ellen.
"pontosan tudtuk, hogy mit vállalunk és azt is mondtuk egymásnak, hogy „jóban, rosszban, semmiféle bajban nem hagyom el a másikat”. Nagyszerű!! Tehát a törvény és a lelkiismeret szintjén jók voltatok, legalábbis az elvekben.
"Hozzátették, hogy ha az a kérdés, hogy mi a házasság lényege, akkor azt emelnék ki, hogy nem csupán a boldog pillanatokat élik meg, hanem vállalják a rosszat is egymás mellett." Ó, az a lényeg. Jegyezd meg, mert egy hónap múlva más lesz a lényeg. A házasságnak alapjai vannak, sok, amit nevezhetsz lényeges dolgoknak is, de aki csak egy lényeget lát, az nagyon szűk látókörű. Nem én vádollak ezzel, te bizonyítod be egy hónap múlva, ezért ne rám haragudj.
„A hibáink és önzőségeink, és a saját magunkkal való foglalkozás, az mind egy személyes dolog, amelyből az Istent folyamatosan kihagytuk." Aha, tehát egyszer veletek volt Isten, majd elhagyott és újból veletek lett. Be kellene vallani, hogy a személyiségfejlődésben elértetek egy olyan szintet, amikor már képesek voltatok megérteni Istent. Felül emelkedtetek az ÉN határain és újra észrevettétek a MI és a kapcsolat lényegét, ehhez bölcsnek kell lenni. Isten ott volt veletek mindig, ti nem voltatok készen erre.
FIGYELJ!!!! "Ha pedig a másik is belátja a sajátját, akkor tudjunk egymásnak megbocsátani." A megbocsátáshoz egy ember kell, a kibéküléshez kell kettő. Hát igen, aki nem ért hozzá,ezek az apró nüanszok tesznek bennetek ...
Írj véleményt nyugodtan, nem haragszom meg érte, hisz így fejlődők.
