Istenről,és a parancsairól.
"ne ölj" Olyan egyszerű ez a negatív parancs. Két szó: 1:ne 2:ölj. Mikor Isten adta ezt a parancsot,írt mellé magyarázatot? Ugye feleslegesnek tartod te is,hisz alig van ennél egyértelműbb dolog,ezért is csupán két szó:"ne ölj!" Mégis sikerült valahogyan átértelmezni ezt. Könyörgöm,ha ezt a két szót (és ami mögötte van) ilyen könnyen kikerüljük,mit várjunk az embertől,mikor bonyolultabb összefüggésekkel találkozik?? Mindent a szája íze szerint fog értelmezni? Ez számomra elkeserítő. "Ne ölj!" Vagy mit hiszünk,Isten mit akart mondani ezzel a parancsal?? (2)
"ne lopj" Ez már bonyolultabb.Mit nevezünk lopásnak? A boltban zsebre tett csoki,az? Munkahelyről elhozott gémkapocs,az? Egy munkáért többet kérni,mint ildomos,az? Kihasználni mások rászorultságát,ezért kevesebbet adni nekik,mint érdemelnek,az? Mindenki maga dönti el,mi fér bele a lopás fogalmába. Sajnos legtöbben a bolti lopásnál tovább nem jutunak. Tehát először tisztázni kellene az emberek fejében,hogy mi is a lopás. Ez lehetetlen feladat,hiszen akkor magamat is tolvajnak kellene neveznem,az meg nagyon kellemetlen,énképünkbe nem fér bele. Ezért hát a többség,a boltból nem lop,minden mást szabad,mert hisz az nem is lopás. Mint szinte minden,értelmezés kérdése és ez a kulcs!! Vajon Isten,mit nevezne lopásnak? Felelősségünk ezt tisztázni?(de a kérdés valójában az: szerintünk mi a lopás?) (3)
"Mert az igazi szerelem feltétel nélküli,nincs benne HA." Egyet értek. Vajon ezt át tudjuk ültetni Istenre is? Azaz Isten szeret bennünket akkor is HA nem vagy békeszerető,HA nem vagy igazságos,ha háborút robbantasz ki,HA bűnt követsz el???
Nos,Istennél sincs HA?? Vagy az ember már elért egy szintet,hogy felismerje,hogy egymás közötti szerelemben nincs HA,de ezt nem képes kivetíteni Istenre. Legtöbbször nem tudjuk alkalmazni Istennél és a végtelen,tökéletes szereteténél a HA szót. Vajon miért mérünk két mérlegen? Mikor az ember felismerte,hogy a szeretetben nincs HA kötőszó,miért gondolja azt,hogy Istennél van? Miért teszünk különbséget? Egyébként boldoggá tesz,hogy mi emberek már ott tartunk,hogy egymás között ezt sikerült felismernünk,eddig is nagyon hosszú út vezetett,de a cél,hogy Istennél is felismerjük ezt. (gyanítom,még ugyan ennyi út vissza van) (4)