"A magyar nép szenvedése az Istenhez kiált" Spirituálisan és stilisztikailag (a nyelv hangulati részére és a stílusára utalok) semmi baj e mondattal. másrészről viszont a magyar nép szenvedéséhez,semmi köze nincs Istennek,mert ha lenne,Őt kellene okolnunk bizonyos dolgokért. És ha Istent okoljuk,akkor feltételezzük is,hogy rosszat akar tenni velünk. Ha rosszat akar tenni,akkor viszont egy gonosz,büntető,önelégült,kétszínű,éretlen személyiségű istenkéhez jutunk. Tedd fel hát a kérdést magadnak,ilyen az istenfogalmad? Azt persze tudom,hogy az istenképzeted végtelenül borzasztó és elkeserítően rossz. Remélem tudsz különbséget tenni az istenfogalmad és az istenképzeted között? Istenfogalmad az,hogy isten csöpög a jóságtól. Istenképzeted pedig az,hogy ez a csöpögés,csak a jó emberekre csöppen.(bocs a csöpögés szóképért) Tehát az,hogy a magyar nép szenved semmi köze Istenhez,annál több a magyar néphez. Különben is nagyon szeretjük azt hinni,hogy mi magyarok a végtelenségig szenvedünk,senki jobban. De vajon hány nép történetét tudod,hány népet ismersz? Valakik valamikor elkezdték ezt a butaságot terjeszteni,hogy a magyarok utolérhetetlenül szenvednek. Sokáig,folyamatosan ismételték,míg,a végén mi is elhittük. Ugyan ez van a zsidók istenével. Mondták,mondták,mondták,hát persze,hogy belénk ivódott kiirthatatlanul.

Az emberek túlnyomó többsége középszerű,ám azt jól csinálja. Aztán vannak akik a manipulálás mesterei,ők nagyon okosak,nagyon értik a dolgukat. Talán pszichopaták,nem együtt érzőek és hiányzik belőlük a jóra való törekvés,de a hatalomvágyuk óriási. Nem a Covid,ők a vírusok. Le a kalappal előttük,mert azért szétnézve a világban,az emberek többségét nagyon könnyedén vezetik az orruknál fogva.