"Istennek adhatjuk az életünket" Két kérdésem van,Isten mit kezd az életünkkel és mi mit kezdünk azzal,ami nincs.

"Nem is kell kézben tartanunk!(az életünket)" Vajon akkor mit kell kézben tartanunk? Pont az ellenkezője,lehetőségeinkhez mérten,a legjobban kell azt tennünk.

"A tökéletes szeretet nem ismer félelmet. Mivel mindenét odaajándékozta, semmije sem maradt, amit elveszíthetne." Gőzünk sincs arról,mi a tökéletes szeretet. Soha nem tapasztaltuk és soha nem is fogjuk művelni,sőt megérteni sem fogjuk. Hogyan is értenénk,amikor egy olyan istenben hiszünk,aki szeretetből bosszút állt és gyilkolt. Ilyen isten a példaképünk,a szellemi vezetőnk. Ezek után hogyan lenne fogalmunk a "tökéletes szeretetről".Bár az Újszövetség Jézussal valamelyest árnyalta a zsidók istenének a lelki sérüléseit,mégsem tagadta meg teljesen. Az Újszövetség istene egy súlyos lelki sérült lényt ábrázol,Jézus már fejlettebb,de még messze a tökéletestől.