"A bűn ugyanis nem maradhat büntetés nélkül" Valóban nem,a mi világunkban,mert az ember mióta él,abban nevelkedett,hogy a bűnöst megbüntetik,a jót jutalmazzák. Ezért aztán mindent elkövetünk azért,hogy jutalmazzanak bennünket. Persze nagyon sok a félresiklott gondolkodású ember,akiket nem érdekel sem a jutalom sem a büntetés. A legtöbben azonban e kettő körül tudnak csak forogni,ami még természetesnek is mondható. Azonban ezt a földi elgondolást ráhúzni Istenre,nem helyes. Tudom,igyekszünk jó emberek lenni,lehetőleg őszinték, és igyekszünk nem büntetni másokat,de tudat alatt nagyon jól érezzük magunkat abban a hitben,hogy egy nagyobb hatalom megbünteti a bűnösöket. Ezért Istenre nagyon sok dolog hárul. igazságot kell szolgáltatnia,méghozzá a mi igazságunkat. Irányítgatnia kell bennünket,mert mi nem vagyunk elég eszesek,hogy eldöntsük merre menjünk. stb
Nem tartom helyesnek,hogy Istent egy olyan bírói székbe kényszerítjük,ahol ítélkeznie kell. Tudom,igazságérzetünket csak így tudjuk helyre rakni,de milyen áron? Isten úgy szeret bennünket ahogyan vagyunk,Ő az egyedüli aki nem ítélkezik. Azonban mi nem tudjuk elképzelni,hogy egy bűn után ne legyen ítélkezés. Mivel mi azt mondjuk,hogy ne ítélj,ezért feljebb passzoljuk e dolgot.
Arról nem beszélve,hogy azt valljátok,hogy Isten a bűnt nem szereti,nem az embert. Akkor viszont Isten kit ítél el,a bűnt vagy az embert? Ha az embert,akkor a bűn és a bűnelkövető nem választható ketté,tehát hamis amit Istenről állíttatok.
Így nincs értelme a büntetésnek.
Szerintem a bűn és az elkövető örökre egyek maradnak.Az elkövetett bűnöket el lehet fedni jó cselekedettel,de eltüntetni soha nem lehet. Jót cselekedni ezért érdemes,de úgymond jóvá tenni a rosszat,nem lehet. Egyedül azt tudjuk megcsinálni,hogy szépítjük életünket és túlsúlyba hozzuk a jót.A cél ez lenne,sok sikert!