"nem az a fontos, hogy én mit akarok, mire vágyom, mit akarok megvalósítani, hanem hogy Isten mit akar." Ó,és Isten mit akar? Vajon mikor nyílik ki a szemünk és vesszük észre,hogy valójában alig érdekel bennünket Isten akarata.Először is fogalmunk sincs róla,másodszor,azt hisszük tudjuk mi az akarata.Isten akaratából már sok gonoszságot elkövettek és mivel azt hisszük tudjuk mi az,ez folytatódik. Az emberi elme nagyon érzékeny,bizonyos szempontból mestermű de ugyan úgy pocséknak is mondható. Azt hisszük mi irányítjuk magunkat,miközben a tudatalattink 90%-ban intézkedik helyettünk. Ám ezt először felismerni kell,utána jöhet csak a korrekció.
"bölcsen kell kezelni ezt is" Nagyon szeretem használni ezt a kifejezést én is.
"Megismertem Istent, belépett az életembe és azt kéri, ne legyen olyan fontos nekem a saját életem, saját akaratom." Ha Isten belépne az életedbe,rögtön tudnád,hogy ez nem így van.Isten mindig is az életed része volt,te ezt nem vetted észre,mikor pedig rá akartál hangolódni,valójában magadra hangolódtál. Arra a magadra,aki éppen vagy.Ha egy picit is ismernéd Istent,tudhatnád,hogy nem akarja magát rád erőszakolni. Ellenben te Istent magadra akarod húzni,mert azt hiszed,ő ezt akarja.
Aki mindig Isten akaratát akarja teljesíteni annak elég sanyarú gyermekkora volt. Alig várta,hogy felnőjön,de a belé ivódott logikától nem tudott megszabadulni. Kell mindig valaki,aki után lohol,aki parancsolgat,aki megmondja mi a jó és a rossz. Lényeg.hogy ne vállaljon felelősséget,helyette megteszi ezt Isten.