"(megtérésünk után)Isten valami olyat megváltoztatott bennünk egy pillanat alatt" Azért vigyázzunk,túl sok dolgot tulajdonítunk Istennek. Valójában Isten semmi újat nem csinál,ellenben mi magunk,annál többet.Ezért írom,hogy mindig mi vagyunk az elsők.Mi változunk,Isten mint mindennel,a lehetőséget biztosítja számunkra. A lehetőség pedig ,hogy rájöjjünk ki is Isten. Lehetőség a megtérés is,mert mi akarunk,nem pedig Isten akarja ezt. Ha mi akarjuk,már mi vagyunk a legfontosabbak,hisz felismertük ennek a jelentőségét és a jelentőségét. E felismerés a kulcs,ezt te csinálod.
"Megtérünk, utána személyes kapcsolatunk van az Úrral." Az Úrral mindig személyes a kapcsolatod,legfeljebb nem érzékeled. Amit annak vélsz,az az,hogy rájöttél,Isten szabad akaratot adott neked,feltétel nélkül szeret,stb.Istennel a kapcsolatunk azért állandó és személyes,mert nem rajtunk múlik.Ha rajtunk múlna,olykor elvágnánk ezt a köteléket,olykor közelebb húznánk vele Istent,olykor ellöknénk.Azaz a kapcsolatunk nem lenne folyamatos,de szerencsére Istennél van a kötél és ő nem engedi el soha. Amire te gondolhatsz,az az érzelem.Érezhetem úgy,hogy nincs velem Isten.Érezhetem,hogy most nem segít,hogy nehézségeket támaszt,stb. de ezek csak a te érzéseid.mindenki Isten gyermeke,az ateista gyilkos,a merénylő és te is.Minden gyermekével kapcsolatban van,annak ellenére is,hogy ez az igazságérzetedet sérti.
"Ami biztosnak tűnik, hogy a hívők egyre tökéletesebbek." Ez nem igaz. Sőt talán egyre rosszabbak.Istenképzetük kusza,igazságtalan,hamis,gyerekes,kivételező,önző,stb. A régi keresztények valószínűleg tökéletesebbek voltak,mert (talán)kevesebb lelki problémáik lehettek azon oknál fogva,hogy kevesebb volt a lehetőség a hibára.Nekik is voltak sérüléseik,talán ugyan annyi mint a miénk,csak mások,ki tudja.Ma a hívők többsége Istent a vágyai után képzeli el.A vágyak azonban illékony dolgok,könnyen jönnek mennek.
"Látom a tökéletlenségemet," Nem láthatod azt,csak vágyhatsz rá. Azért nem láthatod,mert a lelki sérüléseid megakadályoznak abban,hogy tudatában legyél a tökéletesség fogalmával,azaz beteg elme beteg tökéletességet lát.Pár dolgot azért elképzelhetsz,de még azt sem jól.Ha koszos a szemüveged,meresztheted a szemeid,nem látsz tisztán.
A gondolataid egyébként érdekesek,előre mutatók csak tele vannak dogmákkal,elképzelésekkel és az irány sem jó. Hogy hová kerülünk és mikor,lényegtelen.Nem azért kell jó embernek lenni,mert jutalommal kecsegtetnek minket,hanem rá kellene jönnünk végre,hogy bár különbözőek vagyunk és sokan vagyunk,mégis egyek vagyunk itt a földön.Egy vagyok veled és a környezettel. A jutalom az,hogy a gyermekeinknek teszünk jót,ha jók vagyunk.Azaz a szeretetet nem visszaadni kell csak,hanem tovább adni. De megalkottuk a jó és a rossz fogalmát,amit leválasztottunk a hasznos és a káros fogalmáról az életet elősegítő és életre ártalmas fogalmáról.Ennek a következménye a büntető és jutalmazó Isten.Feltaláltuk a túlvilágot a pokollal ami büntet és a mennyországot ami jutalmaz. Milyen ügyesek vagyunk néha.